A tomografikus módszer kiinduló pontja az alkalmazott eszköznek, vagyis magának
a tomografikus transzformációnak az ismerete. A Röntgen-sugárzás esetén ezt korán sikerült
meghatározni, de vannak olyan esetek, mint például a SPECT (single particle emission computed
tomography), ahol nem lehet az alkalmazott Röntgen-transzformációt előre meghatározni.
Az általánosított Radon-transzformációk elméletében ezek az azonosítási problémák a megszokottól
jelentősen eltérő matematikát igényelnek, és mára eljutottak a Riemann-metrikák határmerevségi
vizsgálatához, melyet napjainkban leginkább a földtani és ‘marstani(!)’ vizsgálatok
motiválnak.
Az előadás gyors áttekintést ad az azonosítási problémákról, és beszámol az Ódor Tiborral
végzett közös kutatásról a projektív metrikák határmerevsége tekintetében.